Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Frankopan, Fran Krsto: Pásztor-dal (Pastirnica Magyar nyelven)

Frankopan, Fran Krsto portréja
Képes Géza portréja

Vissza a fordító lapjára

Pastirnica (Horvát)

Ne b' zvizda Danica još zabelila

   nit svitla zornica zarumenila,

   da pastiri vstaju, skup se zazivaju:

   haj, pomoz, Bože,

   na polje zrenimo ovce i koze!

 

Veselo pojdoše z blagom verviti,

   z dipljami igraj[u]č sunce slaviti,

   oh, da si blaženo, od Boga stvoreno,

   vsim na veselje,

   ti daješ pravu kripost i živlenje.

 

Na lipu čistinu kad bihu zašli,

   milahne ovčice sito napasli,

   kozliči preskakujuč, germje ogrizujuč,

   pojdu prihajat

   hladnomu studencu, blago napajat.

 

Pastir pastiricu k sebi zaziva,

   v družbi povojlnoj hlada uživa,

   nasladno kušujuči, drago obimljuči,

   za radovanje,

   oh, kakvo lipo biva dugovanje!

 

V germju zelenom druga dvojica

   mesto ziskiva gdi raste rožica,

   na notu pofučkuje, v strunu udaruje,

   za radovanje,

   oh, kakvo lipo biva dugovanje!

 

Ostala družina, kak sriča zgodi,

   s pastiricom mladom vrime sprovodi,

   gdi jedan ne vtegne, drugi pak priverne,

   za radovanje,

   oh, kakvo lipo biva dugovanje!

 

Jur sunce med gore zapalo biše,

   veselo proti domu poverviše

   dva na dva pjevajuči, friško skakajuči;

   takvo živlenje

   ne daje turobnosti nit terplenje.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://hr.wikisource.org

Pásztor-dal (Magyar)

Odafenn tisztán ég a hajnal-csillag.

A fényes hajnal még sehol se pirkad.

A pásztorok felkelnek, rikoltanak s felelnek:

„Hé, jószerencsét!

Hajtsuk legelni a juhot s a kecskét!"

 

Vidáman indultak, előttük a nyájuk,

a napot dicsérve fújták furulyájuk:

„Ó, édes napvilág, téged az Isten ád

víg örömünkre:

erőt adsz s fényt hintesz életünkre!"

 

A szép tisztásra mikor kiértek,

ott a báránykák legelni tértek;

ugráltak a bakkecskék, a bokrokat legelték. -

Dél lett, nekivágtak

a hűs kútnál itatni a nyájat.

 

Pásztor a pásztorlányt magához hívja,

surran a kedves pár árnyas csalitba,

ott csókokat cserélnek - ez aztán a víg élet! -

szép csendesen

múlatják az időt szerelmesen.

 

Zöld bokrok közé bú másik kettő,

fölöttük rózsatő, szépen feslő;

friss fűbe ledűlnek, halk húrok pendülnek,

szívük repes:

ez ám a víg játék, kellemetes!

 

A többiek is örömre gyúlnak,

fiatal lányokkal együtt vidulnak.

Mind tudja, hol várják: oda hajtja nyáját,

szívük repes:

ez ám a víg játék, kellemetes!

 

A nap a hegy mögé nyugodott már,

Indulni serken fel pásztor és nyáj.

Párosan énekelnek, könnyen táncra is kelnek. -

Az ilyen élet

nem terem bút-bajt, keserűséget.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. G.

minimap