Benedek Elek: Kis falumon néma csend ül
Kis falumon néma csend ül (Magyar)Kis falumon néma csend ül, De a mezőn kasza csendül. Otthon csak a beteg maradt, A többi mind búzát arat.
Merre nézek kalásztenger, Mindenfelé dolgos ember; Hull a földre verejtéke, S szaporodik, gyűl a kéve.
Még a földön harmat csillog, S kasza, sarló már ott villog, Nap fölkeltét meg se várva, Kint van a nép a határba.
Csillagok tán földre szálltak? Búzakeresztekké váltak? Ahány csillag nyári éjjel, Annyi kereszt szerteszéjjel.
Itt is, ott is csendül a dal, S nincs vége az alkonyattal. Együtt dalol ember, madár, Daltól zeng az egész határ.
Hej, ez a dal! Nincs szebb ennél! Mintha mennyországban lennél. Nincsen az kótára szedve, Csak úgy terem a szívekbe.
Szívben terem, szívhez talál, Minden szava az égbe száll, Hozzá, ki mindnyájunk Atyja, Ki az áldást osztogatja.
Száll az ének, száll az égbe, A végtelen mindenségbe: Uram, kitől minden ered, Áldott legyen a te neved!
|
Kérjen fordítást! |