Marno János: IV. ANNA

tehát hasonlatos egy úthengerhez,

formája és súlya szerint egyaránt,

saját útját járva mindamellett,

mely saját út a rejtekútja is a

világ szeme elől egyben. Alagút,

indulástól a végbemenetelig,

ha föl nem sérti magát menetközben,

belsőleg akár; s akkor közszemlére

jut, habár saját helyen, Rembrandt-képpen,

a fényforrás szerint. S persze témája

tekintetében, mely a tudományra

vall már, azt tekintve teremtőjének.