Lasker-Schüler, Else: Dal (Ein Lied Magyar nyelven)
Ein Lied (Német)Hinter meinen Augen stehen Wasser, Die muß ich alle weinen.
Immer möcht ich auffliegen, Mir den Zugvögeln fort;
Buntatmen mit den Winden In der großen Luft.
O ich bin so traurig... Das Gesicht im Mond weiß es.
Drum ist viel sammtne Andacht Und nahender Frühmorgen um mich.
Als an deinem steinernen Herzen Meine Flügel brachten,
Fielen die Amseln wie Trauerrosen Hoch vom blauen Gebüsch.
Alles verhalten Gezwitscher Will wieder jubeln
Und ich möchte auffliegen Mit den Zugvögeln fort.
|
Dal (Magyar)Szemem mögött vizek tolulnak, mind ki kell sírnom.
Mindig szeretnék fölrepülni, elszállni a vándormadarakkal;
illatot lehellni a széllel a levegőégben.
Ó, milyen szomorú vagyok... Tudja a holdbeli arc.
Ezért van körülöttem annyi bársony áhitat, közelgő korareggel.
Amikor kő sziveden összetörött a szárnyam,
a kék bokorból gyászrózsaként fölzuhantak a sárgarigók.
Minden elfojtott csivogás újjongni akart újra.
S én szerettem volna fölrepülni, elszállni a vándormadarakkal.
|