Varró Dániel: Borbála
Borbála (Magyar)Zizzen a
szívemen szerelem szőrszála, ha hallom a neved, Borbála, Borbála. Ujjongó lelkemet nem bírom kordába tartani, mióta ismerlek, Borbála. Ahogy te langymeleg sapkácskát hordtál a füleden, úgy hordom a neved, Borbála. Hiába zúg körül gyűlölet orkánja, ha belül melegít ez a név, Borbála. Bele is majszolok, mint holmi tortába, lassacskán elhízom miattad, Borbála. Locska lány, akinek nem akad torkán a csacsogás, ezt mondja a neved, Borbála. (Ez persze nem igaz, csak mert a formába besimult, csak azért írtam ezt, Borbála.) Borikám, ejnye, hát nem járunk órára? Ezt kérdi korholón a neved, Borbála. Mennyi sok tehetség szorult a tollába! Így kiált lelkesen a neved, Borbála. Szinte él ez a név, hol éber, hol kába, de mindig ott csücsül fülemben, Borbála. Ó, az r sasorra! Ó, a b ólába! Csupa orr, csupa bor, csupa bál, Borbála. Vadóc kis ámorok elsütött mordálya. Borbála, Borbála, Borbála, Borbála. |
FordításokAngolBorbála Humphreys, Stephen Kérjen fordítást! |