Jevtusenko, Jevgenyij (Евтушенко, Евгений) (1932–2017) Works Bibliography   hu ru

Biography

Zima, Szibéria, Irkutszki terület, 1932. július 18. – Tulsa, Amerikai Egyesült Államok, 2017. április 1.

Mindkét nagyapja a személyi kultusz áldozata. Geológus szülei hamar elválnak. Gyermekkorát Moszkvában, a háborús éveket szülőföldjén tölti. Középiskoláit nem fejezi be, elszökik, hogy apja expedíciójában részt vehessen. 19 évesen már kötete jelenik meg, később nem büszke korai műveire.
A moszkvai Gorkij Irodalmi Főiskolán végez 1956-ban (ahonnan harmadik kötete után kizárják, nem irodalmi munkái, hanem kezelhetetlensége, összeférhetetlensége miatt. Végül mégis elvégzi, még komszomoltitkár is).
Háromszor nősül, első felesége Bella Ahmadulina, tatár származású költőnő.
Az 1960-as évektől sokat utazik, bejárja Észak- és Dél-Amerikát, Nyugat-Európát, jár Kubában, Japánban, hazánkban is. Tud spanyolul, spanyol nyelven tett verspróbálkozásai nem jelentősek.
Mindig nagy a felhajtás körülötte. Személyesen ismeri R. Kennedyt, telefonon beszél Allendével. 1966-ban tiltakozik A. Szinyavszkij és J. Danyiel írók (akik nyugaton Abram Terc és Nyikolaj Arzak néven publikálnak) letartóztatása és pere ellen. Nacionalizmus- és személyikultusz-ellenes. Meggyőződéssel hiszi, hogy „a jövő a szocializmusé”.
Andrej Voznyeszenkijjel sokáig elválaszthatatlan barátok.
Népképviselő, 1986–1991 között a Szovjet Írók Szövetségének titkára, a Szovjet PEN-Klub alelnöke.
Kissé harsány, indulati erőtől duzzadó közéleti lírájában Majakovszkij és az expresszionizmus hatása érezhető, lsd. Kuba népének életével foglalkozó nagyszabású prózakölteménye: Ja – Kuba (Én szólok, Kuba, ford. Rab Zs.). Versei gyakran tükrözik külföldi élményeit. Művei – a kor tükre. Szerelmi lírája is jelentős.
Híres Babij Jar (1962) című, az antiszemitizmus ellen írott verse.
Filmrendezőként, forgatókönyvíróként, antológiák összeállításában is dolgozik, fotókiállítása van (Budapest, 1983).
Fordítói: Rab Zsuzsa, Szilágyi Ákos, Tandori dezső, Garai Gábor.