Auseklis (Miķelis Krogzemis) (1850–1879) Works   hu lv

Biography

Auseklis (1850-1879) Mikelis Krogzemis, a parasztgazda fia, Vénusznak, a ragyogó bolygónak, a Hajnalcsillagnak nevét - Auseklis - választotta költői álnevéül, és el kell ismerni, hogy becsülettel kiérdemelte, bár az élete hamar kilobbant, akár egy rövid életű csillagé. Haladó nézeteiért a német lelkészek kegyetlenkedését kellett elszenvednie. A fiatal tanítót, az „istentelen" és lázító versek íróját „nemkívánatos személy"-nek tartották, és ezért gyakran volt kénytelen munkahelyet változtatni. Auseklis azonban hű maradt önmagához. A Dunduri (Bögölyök) című évkönyvnek (1875-1878) eszmei irányítója és lelkes munkatársa volt; itt megjelent szatirikus írásaiban továbbra is bírálta a balti német birtokosokat és papokat. 1877-ben a cenzúra betiltotta Baumanis Karlis zeneszerzővel közösen összeállított D z i e s m u v i t o l s (Dalos Fűz) című karének-gyűjteményét. Auseklis Pétervárott tífuszban megbetegedett, betegségét helytelenül kezelték, és belehalt. Csak egyetlen könyvének megjelenését érte meg: a Dzejas (Dalok) című kötetét (1873). Összeállított kötetei: az Ozolu vainagi(Tölgykoszorúk, 1875) és a Dzeju otra gramata (Második verseskönyv, 1876), anyagi eszközök hiányában csak halála után jelenhettek meg, és akkor is sok kihagyással.

Pedig Auseklis már a maga idejében jól ismert költő volt. Juris Alunans hagyományát folytatta: ő is fordított, átköltéseken dolgozott, legfőként azonban saját verseket írt, melyekben a múltból és a jelenből vett népi motívumokat csiszolt, művészi formába öntötte. Auseklis az első nagy lett költő. Elmélyülten tanulmányozta a folklór-motívumokat, a népköltészet nyelvét és ritmusát, hogy a készülő vers valóban a nép hangján szóljon. Sajátos tanulmányt írt „A lett népdalok a népiskolában" címen, amelyben hangsúlyozta : „Az esztétikai cél a legnagyobbak egyike, amely az iskolákban történő népdalgyűjtés útján elérhető." A romantikus Auseklis egyúttal a hetvenes évek neves szatirikusa is volt. Jelentős publicisztikai és pedagógiai művei is jelentek meg.

(Editor of this page: P. T.)