Pezoa Véliz, Carlos oldala, Magyar életrajz
Életrajz
Pezoa Véliz, Carlos (1879-1908); chilei költő. Hamar megcsömörlött a századforduló szépelgö - európaias-egzotikus - modernizmusától, és - talán francia naturalisták, orosz realisták nyomán - a társadalom kivetettjeinek, a csellengő zsellérnek, a külvárosi proletárnak a hangját szólaltatta meg. Magányos, büszke és keserű ember volt, nyomorgó tanár és kistisztviselő, hol bohémtanyák arisztokratikus-világfias hőse, hol örömtanyák fásult vándora, szerencsétlen és beteg (egy földrengés megnyomorította, majd a tüdőbaj hamarosan sírba vitte). Eredeti — a maga korában egyedülálló — bátor, epés, szellemes, nosztalgikus és részvétteljes költészetét, amely néha döbbenetes erővel állít elénk egy-egy nevesincs napszámost, egy kóbor kutyát, egy népi életképet, egy falusi temetést, évtizedekre elfeledték. Ma a posztmodernista spanyol-amerikai költészet egyik legfontosabb előzményének tartják.
(Az oldal szerkesztője: P. T.)