Brassinga, Anneke oldala, Magyar életrajz
Életrajz
A nyelv gazdagsága iránti vonzódás érhető tetten Anneke Brassinga (1948) munkásságában, nevezetesen a Landgoed (Földbirtok, 1989) c. kötet Woorden (Szavak) sorozatában, amelyben minden egyes vers egy-egy archaikus, kevésbé használatos szó köré fonódik mintegy hosszú, átölelő mozdulattal; ily módon Brassinga, aki egyébként műfordítóként dolgozik, magát a műfordítást alakította költészetté. Ez a nyelvhasználat a könnyedség és az érzéki élmény élvezetének alapvető fontosságát is hangsúlyozza ebben a költészetben. Brassinga számos verse egyetlen, sűrített mondatból áll, mely olyan hálót alkot, amellyel a vers elsősorban mintha önmagát fogná meg és ily módon egy még ismeretlen valóságot kínál.
(Az oldal szerkesztője: P. T.)