Dyk, Viktor: Gyereknokturnó (Dětské nokturno in Hungarian)

Tatínek nejde dlouho domů.
Máme hlad.
Vidíme v oknech protějších domů
světlo plát.

Světýlko prvé a druhé a třetí
jako sen.
V pokoji zahřátém hraji si děti
u kamen.

Ulicí chodí chocholáči.
Zřím je tich.
Něco je slyšet, když je mi k pláči
jako smích.

Než otec šel, řek’: Budete jísti.
Míjí rok.
Se stromů padá sežloutlé listí.
Neslyšet krok.

Za kliku nevezme ruka ničí.
Ulici vítr skučí a fičí.
Dohasl oheň, dávno tomu.
Tatínek nejde dlouho domů.
   
   
            24. prosince 1914.

Régóta nem jön haza apa.
Éhezünk.
Lobog a szemközti ház ablaka
fénye künt.

Kettő vagy három sőt négy pici lámpa
egy helyett.
Gyerekek táncolnak körbe szobába’
tűzhelyet.

Mennek az utcán kakastollasok.
Azt lesem.
Valami nesz van, zokogni vagyok
kénytelen.

Azt mondta apuka: Lesz mit enni.
Év vége már.
Hullnak a levelek s még mindig semmi,
Messze jár.

Várom, nyíljon az ajtó — hiába.
Az utcán fütyül a szél magába.
Hideg a tűzhely rég, Teremtőm!
Apuka régóta nem jön, nem jön.
   
      
             1914. december 24.