Para desterrados (Spanish)
Nada hay allí que toques con tu mano, ni pan, ni "buenas noches", ni esa silla donde se apaga y luego donde brilla lo que está cerca y a la vez lejano. Nada hay allí: sobre un septiembre oscuro otro septiembre luminoso cruza. Ni hay sal, ni "cómo estás": sólo la intrusia muerte extranjera y un extraño muro. Nadie en el bus te mira o te saluda, ni sabes tú si el término del viaje será aquella estación y aquel paisaje que abre tu cuerpo en dos y lo desnuda. Nada hay allí: sí escuchas unos pasos que suben, "¿quién será?", por la escalera, piensas en un llegar de cordillera y en tu natal país y en otros brazos. Nadie en la carta que recibes: dejas la carta en el bolsillo, y de improviso sientes que ya no estás, y un indeciso terror de ya no ser cuando te alejas. Nadie te vio partir, ni sabe dónde tu mano se te muere en otra tierra. Nada hay allí, ni nadie te responde mientras tu puerta se cerró y se cierra. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.biblioteca.org.ar |
|
|
A száműzötteknek (Hungarian)
Nincs semmi, hogy kezed érintse nincs kenyér, se „jó éjt", se szék mi közel lenne és felidézhetnéd hogy ragyog múlt idő távoli kincse. Ott nincs semmi: egy sötét szeptember mit másik fénylő szeptember keresztez. Még só sincs ott, vagy „hogy vagy": ez külföldi halál és idegen fal mered fel. A buszon senki nem néz rád vagy köszön, nem tudod, mi vár rád ott ahol az út végetér, és ez a kilátás honol mi kettéhasítja tested és leszel meztelen. Ott nincs semmi: ha hallik valakinek lépte a lépcsőn menni felfelé, "ki lehet az?", a távoli hegyvidéknek emléke marad és szülőföldednek is másféle ölelése. Senki sincs kitől levelet kapnál: mely hely az mi lehúzza zsebed, és hirtelen érzed, hogy már elveszett, a bizonytalan rettegés, hogy nem lesz már, ha mennél el. Senki sem lát elmenni, vagy mit tudnának kezed nyomáról, hogy más országé halálod. Senki sem felel, és nincs semmi válasz, miközben rádzárul ajtó és bezárnak ott.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | saját |
|
|