Carême, Maurice: A zebra (Le zèbre in Hungarian)

Apercevant un zèbre
Qui sortait des buissons :

- Dieu, qu'il a l'air funèbre !
Constata le lion.

- Mais non, il est très gai,
Jugea le chimpanzé.

- Il vend des rubans blancs,
Précisa l'éléphant.

- Hé non, des rubans noirs,
Reprit le tamanoir.

- Ah ! Pardon ! blancs et noirs,
Trancha le léopard.

Ni porteur de rubans
Ni même commerçant,

Affirma le babouin,
Ce n'est qu'un cheval peint.

Rentre dans les ténèbres
Si tu ne veux, ô zèbre,

Qu'on te change en vautour
Avant la fin du jour.

Megpillantván a zebrát
a bozótos előtt:

- Be gyászos szemet vet ránk!
- a tigris így nyögött.

- Ugyan már, hisz vidám!
- vélte a pávián.

Fehér szalagot árul
- hangzott most elefántul.

S a sün felelt eképp:
- Csudákat! Feketét.

- Pardon, mindkettőt árul, 'sz
látni - közlé a párduc.

- Ez nem szalagvivő,
nem is kereskedő

- szólt az orángután -,
egy festett ló csupán.

Térj meg homályaidba,
ha nem akarod, zebra,

hogy míg leszáll a nap,
karvalynak tartsanak.