Beszédes István : Patriot (Patrióta in Serbian)

Annyit ücsörögtem itt, ezen a szigeten,
hogy legnagyobb dombja lettem,
bárányai legelője, a legnagyobb barlang szája,
szónokai magaslata, s rejteke a vérengző medvének,
elásott tetemek, tárgyi bizonyítékok sírhelye.
Annyit ücsörögtem itt, hogy már több vagyok patrióta,
ügyetlen, messze néző szobrok talapzatánál,
s meghaltam mindannak, amit a távolban félszemű torzók látnak,
s ezért a földért, az ittlétért meghaltam a túlvilágnak is.
Az ég ügyei zajlanak magasan felettem,
folyó muzsikál, tenger dübörög fenn a fellegekben,
hogy a csodában találtam e rögöt, s raktam a szívem
helyére épp ehelyt, hogy pihenhettem itt le épp,
s hogy nem gondoltam vele, hogy az álom
eközben itt felejt?

Toliko sam tu, na ovom ostrvu čečao,
da sam najviši brežuljak postao,
ispaša za njihovu jagnjad, otvor najveće jame,
uzvišica govornika i skrovište krvoločnog medveda,
raka zakopanih posmrtnih ostataka, stvarnih dokaza.
Toliko sam tu čečao da sam već od postamenta
patriotskih, trapavih, vidovitih spomenika vredniji,
i umro sam za sve ono što u daljini jednooki torzoi vide,
i zbog ove zemlje, prisustva ovde umro sam i za drugi svet.
Visoko iznad mene stvari nebesa se dešavaju,
gore u oblacima reka žubori, more tutnji,
do đavola kako sam našao tu grudu i stavio baš to mesto
na mesto mog srca, kako sam mogao baš tu odmoriti se
i kako nisam na to mislio da u međuvremenu
san će me ovde ostaviti?