Góz Adrienn: La barretta del viaggiatore (Utasszelet in Italian)

Proust óta tudjuk, mindenkinek megvan a maga madlenje.
Nekem az utasszelet, amit apám hoz az Esti Hírlappal,
olvadva a csokoládés belű utasellátós fényes hártya alatt,
zöld, vagy piros, sárga, ezüst, szigorú betűs barna felirattal
mindig másképp őrzi a langyos, ragadós, olajos műbőr
ülések szagát, és édesen omlik, néha mazsolával.
 

Lo sappiamo dai tempi di Proust, ognuno di noi ha la sua
madeleine.
La mia è la barretta del viaggiatore, che mi porta mio padre
con la Gazzetta di Sera,
squagliando il ripieno di cioccolata sotto il velo del servizio
ristoro,
che sia verde, o rosso, giallo, argento, con le lettere
marroni e severe della dicitura,
custodisce sempre in modo diverso l’odore dei appiccicosi,
tiepidi e unti sedili di pelle finta, si squaglia dolcemente,
a volte con l’uva passa.