Ady Endre: Noapte fatală, nebună (Bolond, halálos éj in Romanian)

Éjszakra bámul ablakom,

Egyetlen, zörgő ablakom,

Alattam a tenger vonít.

Én a szivemet hallgatom:

Milyen két bolond muzsika.

Távol csillognak a hegyek,

Havas, vér-árnyas, nagy hegyek.

Éj van, a tenger zöld habos,

Szobám fehér. Megyek, megyek:

Ma bolond színek éje van.

Mimózák édes illatát,

Áldott virágok illatát

Veri föl s hozza be a szél.

Ma csupa illat a világ:

Micsoda bolond illatok.

A Hold talán tüzet evett,

Lángot evett, tüzet evett

Ez a vén, gethes paripa.

Égnek a nyarga fellegek:

Be tüzes lett ma a világ.

Megyek, megyek: ez a Halál.

Tudom, tudom: ez a Halál.

Felöltözök, ajtót nyitok

S a küszöbön utamba áll.

Óh, be bolond, halálos éj.

1909

Spre nord privește geamul,

Ce scârțâie, singurul,

Sub mine marea muge.

Eu, inima-mi ascult:

Două muzici nebune.

Departe munții lucesc,

Înalți-n nea, mă umbresc.

Beznă, marea-n spume verzi,

Spațiu alb. Pornesc, pornesc:

Azi totul e multicolor.

Miros dulce de mimoze,

Parfum slăvit de mimoze

Aduce vântul înăuntru.

Miros m-acoperă complet:

Ce parfumuri nebune.

Jar a mâncat Luna, poate,

Jar a mâncat, văpaie,

Această mârțoagă.

Se ard norii-n lunecare:

Azi lumea e de foc.

Mă duc, mă duc: e Moartea.

Știu, știu: e Moartea.

Mă îmbrac și deschid ușa,

Pe prispă stă-n fața mea.

Oh, ce noapte fatală.