Ady Endre: Cei ce veșnic zăbovesc (Akik mindig elkésnek in Romanian)

Mi mindig mindenről elkésünk,
Mi biztosan messziről jövünk,
Fáradt, szomorú a lépésünk.
Mi mindig mindenről elkésünk.

Meghalni se tudunk nyugodtan.
Amikor már megjön a Halál,
Lelkünk vörösen lángra lobban.
Meghalni se tudunk nyugodtan.

Mi mindig mindenről elkésünk,
Késő az álmunk, a sikerünk,
Révünk, nyugalmunk, ölelésünk.
Mi mindig mindenről elkésünk.

Veșnic zăbovind la toate,
Noi cert, venim de departe,
Pășind obosiți, cu jale.
Veșnic zăbovind la toate.

Nici a muri nu știm-n tihnă.
Când Moartea e să vină,
Vlaga din nou e aprinsă.
Nici a muri nu știm-n tihnă.

Veșnic zăbovind la toate,
Cu vis, succes, îmbrățișare,
Vad, odihnă, întârziate.
Veșnic zăbovind la toate.