Reményik Sándor: Irragiungibile (Elérhetetlen in Italian)

Elérhetetlen Ideál
Csábít, mint kútból csillag képe:
Felhozni mind, mi bennem fény,
Öltözni tökéletes Szépbe.

Ó balga vágy, kutatni lenn
Az örökfényt a kútfenéken,
Az öröklámpa nincs a kútban,
A csillag fenn ragyog az égen!

A vödröt százszor lebocsátom,
A vágy száz új kínnal gyötör,
Lenn a csillag megfoghatatlan,
És tehetetlen ájulatban
Ring sötét színen a vödör.

 
1919
 

Come una stella riflessa nel pozzo
Così mi attrae un’Ideale irraggiungibile:
Portar’ all’insù la luce che è in me,
Rivestirsi di una Bellezza splendente.

Oh, desiderio stolto, scrutare
La luce eterna in fondo al pozzo,
La luce perpetua non è nel pozzo,
La stella brilla lassù in alto nel cielo!

Calo il secchio anche cento volte,
Il desio con nuovi supplizi mi tormenta,
Laggiù la stella è inafferrabile,
In un stordimento impotente
Il secchio si culla a fior’ dell’acqua.

 
 1919