Reményik Sándor: Black Sunday (Fekete vasárnap in English)

Ez nagy küzdelem volt. 
És végveszedelem.
De mégis, 
De mégis
Ünnep volt, ha sötét is. 
Nagy, fekete vasárnap.
Mert tudtam: vagy győzök, vagy meghalok. 
S most jönnek, újra jönnek
Jaj, a régi napok,
A szürke, tövises hétköznapok. 
Pedig ha most nem fordul, 
Most nem fordul a szél
S meg nem fordul vele az életem, 
Gyökeresen és tökéletesen,
Ha jóság, tisztaság, 
Békesség és erő
Új, szent forrása szívemből nem fakad: 
Ó, akkor jobb lett volna,
Ha ezt a rózsaerdőt
Ágyam helyett síromra szórták volna, 
S pihennék föld alatt.

1934 október 10

It was a mighty bout.
With perilous ending.
And yet, hark,
And yet, hark,
It was a feast day, though dark.
A major day, black Sunday.
For I knew that I'll either win or die,
And now they're coming again,
Old days that had passed by,
Thorny weekdays, each with a grey-filled sky
And yet, had it not turned then.
Had the wind not turned then,
And with it my life radically, wholly,
Had a new holy spring of purity,
Of goodness, serenity
And strength not arisen,
Had it not burst forth from within my heart…
Better by far if they had
Spread this forest of roses
Around my grave site, not on my bed - and I
Were to rest neath the soil.