Hervay Gizella: The way of thought (A gondolat útja in English)

Anyám, gyilkosok és elmebetegek
közé szültél védtelen csecsemőnek!
Hazám háború volt, apám katonaszökevény.
Megindultam a háború vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
befogadott az éhezők közössége, kenyeret adott.
így szöktem vissza anyámhoz
a történelem határain át.

A gondolat útja így alakult agyamban.
Minden új gondolatom végigjárja
az eszmélés útját az emlékezés vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
s a befogadó közösség kenyerét követeli,
hogy szülőföldre találhasson végre
a történelem határain át.

Mother, you birthed me as a helpless infant
among murderers and madmen!
My homeland was war, my father an army deserter.
I started off on the trains of war,
on buffers, on wagon-tops, was adopted by
the community of starvers, who gave me bread.
That is how, by crossing boundaries of history,
I found my way back to my mother.
 
That is how the way of thought had formed in my mind.
My every new thought goes along the path
of awakening on trains of memory,
on buffers, on wagon-tops,
demanding the bread of the host community
so that, at long last, it can find a homeland
beyond history's borders.