Kassák Lajos: Rabszolgák

Idegen emberek között jártam, akik a halálról és szerelemről énekeltek.
Nehéz szagú, sötét műhelyekben dolgoztak ezek az emberek és énekeltek;
hajót vontattak a kikötőben és énekeltek,
gépek pedálját taposták és énekeltek
s ha némi szabad idejük maradt, akkor is énekeltek,
összefont karokkal álltak magányosan s a halálról és szerelemről énekeltek.

Miért vagytok ilyen szomorúak testvérek, kérdeztem tőlük
és miért vágyódtok így a szerelem után?
Ugyanúgy teszünk, mint a többi emberek, felelték.

Idegen emberek közt ismerkedtem meg testvéreimmel,
láttam, hogy ugyanolyanok, mint én s ugyanúgy élnek,
ahelyett, hogy jókedvvel munkálkodnának, baromi erőfeszítéssel dolgoznak;
ahelyett, hogy óvnák magukat a bajoktól, esztelenül szaporodnak,
győzők és egyben legyőzöttek,
szülnek és eltemetik halottaikat
s közben a halálról és szerelemről énekelnek.