Párkák (Hungarian)
Intenzív osztály, hétfő dél,
napsütés.
A párkák[1] ebédszünetet
tartanak.
Csak a gépek dolgoznak.
Belégzés-kilégzés.
Kékesi az ablakhoz lép, és
kinéz.
Minden ugyanúgy megy
tovább.
Kékesi-dél. Az élet dele.
Most az ágyhoz lép.
Az ágy szélén fekvő
anyai kéz.
[1] Moirák: Zeusz és Nüx leányai, a sors istennői. Hatalmuk az istenek sorsa fölé is kiterjedt. Nevük sorban: Klóthó (Fonó), Lakheszisz (Sorsjuttató), Atroposz (Kérlelhetetlen). A Párkák (latinul: parcae) a görög mitológiából ismert Moirák római megfelelői; sorsistennők, akik fonják, kimérik, majd elvágják az ember életfonalát. Hatalmukban áll megakadályozni az istenek akaratának érvényesülését is. Nona (a görög mitológiában Klóthó) az emberi élet fonalát fonja, Decima (Lakheszisz) ereszti hozzá a szöszt, és végül Morta (Atroposz) vágja el a fonalat. Méltóságteli nőalakokként ábrázolják őket. A Párkák ábrázolása egy flamand falikárpiton (1510-1520 körül), Victoria and Albert Museum, London. / Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rk%C3%A1k
|
|
![[Video]](https://www.magyarulbabelben.net/images/movies.png "Video!"){kind=small}
