Aleramo, Sibilla: Elégetem az életem (Brucio la mia vita in Hungarian)

S’io mi muovo, s’io mi sollevo,
tutto svanisce, tutto s’aggela.
Ma s’io resto così distesa,
gli occhi chiusi, le labbra aureolate di brace,
l’ardore della mia palma sul battito della mia gola,
io brucio la mia vita, brucio la mia vita,
il mio sangue si consuma nelle mie vene,
io sento che si consuma
solo nel ricordo d’un altro sangue,
d’una voluttà data e provata,
dell’amore lontano
che forse non ritroverò.

Ha megmozdulok, ha felemelkedem,
minden eltűnik, minden megfagy.
De ha így maradok fekve,
csukott szemekkel, ajkaimon izzó fénykoronával,
tenyerem melegével a torkom lüktetésén,
én elégetem az életem, elégetem az életem,
vérem elfogy ereimben,
én érzem, hogy elfogy de csak
egy másik vér emlékében,
egy távoli szerelemben nyújtott és átélt szenvedélyben,
melyet talán soha többé
nem fogok megtalálni.