Janus Pannonius: A veronai Guarinóhoz (Mért, Guarinóm ...) (Ad Guarinum Veronesem in Hungarian)

Cur, Guarine, tuos, indulgentissime patrum,
   Non cohibes natos turpibus a vitiis?
An nescis pridem quid fecerit unus eorum?
   Fecit ut ancillae sis socer ipse tuae,
Ut vernae sis fecit avus; iam fabula tota
   Urbe volas, et adhuc te tua probra latent.
Cur, inquam, Guarine, tuos, millissime patrum,
   Non cohibes natos turpibus a vitiis?
Talia in ancillas nam si illis saepe licebunt,
   In natas, aliis crede licere, tuas.

Mért, Guarinóm, mért nem véded meg a durva bűnöktől
   Elnéző atya te, gyermekeid seregét?
Nem tudod azt, a minap mily csínyt követett el az egyik?
   Szolgálódnak vagy most az apósa, bizony:
Lettél szolgaleány öregapja; keringnek a hírek
   Rólad a városban; csak teneked titok ez.
Mért, - Guarinóm, - mért nem véded meg a durva bünöktől
   Gyengekezű atya, te, gyermekeid seregét?
Mert ha nekik szabad ez: vétkezni a női cseléddel,
   Mások is így tesznek lányaidon, fogadom.