O ramură întâziată (Romanian)
Nu ţi-a fost dat să vezi vreodată, Când toamna palidă coboară, Într-o grădină despoiată, O ramură întârziată Ce-a înflorit a doua oară?
Nu te-ai oprit atunci în cale Să te întrebi: ce taină, oare, Ascund înţelepciunii tale Înfriguratele petale, Ca mâine stinse, fără soare?...
Şi dac-o blândă-nduioşare Ţi-a frânt o clipă-n ochi lumina, Cum stai aşa, întrebătoare, Uitându-te la biata floare, Ai înţeles a cui e vina?
E raza, care toamnei mute I-a dat fiorul primăverii. Şi-n preajma morţii abătute A picurat, pe neştiute, Un strop din cântecu-nvierii...
Uploaded by | P. Tóth Irén |
Source of the quotation | http://www.romanianvoice.com/poezii |
|
Elkésett faág (Hungarian)
Láttad-e már életedben, ahogy leszáll az ősz, sápadtan, egy lemeztelenített kertbe, hol ujjászületését élte egy elkésett faág virága?
Álltál-e meg ott, az úton, megérteni: miféle titkot- mit nem láthat bölcs gondolatod,- rejtenek e fázós szirmok, ha felhők takarják a napot?...
S ahogy itt állsz, mint élő kérdés, és szemed fényét eltakarja egy szelíd, érzékeny rezdülés, érted-e, hogy ki a vétkes, és virág szirmát mért siratja?
A napfény az, ki néma ősznek küldött tavasz hangulatot. Bús halála közelében csepegtetett észrevétlen, feltámadás-dal pillanatot...
|