Brodszkij, Joszif Alekszandrovics: Falun az Isten... (В деревне Бог… in Hungarian)

В деревне Бог живет не по углам,
как думают насмешники, а всюду.
Он освящает кровлю и посуду
и честно двери делит пополам.
В деревне он в избытке. В чугуне 
он варит по субботам чечевицу,
приплясывает сонно на огне,
подмигивает мне, как очевидцу.
Он изгороди ставит, выдает
девицу за лесничего и, в шутку,
устраивает вечный недолет
объездчику, стреляющему в утку.

Возможность же все это наблюдать,
к осеннему прислушиваясь свисту,
единственная, в общем, благодать,
доступная в деревне атеисту.

1964

Falun az Isten nem búvik sarokba,
Gúnyolódhatnak, de ott van mindenütt.
Megszenteli a házat, s mindenét,
s az ajtókat tisztesen félbe osztja.
Jómódban él. Ég tűzhelye,
lencsét kavargat minden szombaton,
álomittasan táncol a lángokon,
odakacsint nekem, hogy látom-e?
Sövénykerítést készít, férjhez adja
a lányt, jó pár az erdőkerülő,
és tréfából, de mindég félrekapja
vadászfegyverét, ha vadkacsára lő.
                                                           
Az, hogy szemeim ennyi mindent látnak
miközben fülembe őszi szél fütyül,
a faluban, mint ateistának
csak ez a kegyelem jut egyedül.