Puskin, Alekszandr Szergejevics: A visszhang (ЭХО in Hungarian)

Ревет ли зверь в лесу глухом,
Трубит ли рог, гремит ли гром,
Поет ли дева за холмом —
На всякий звук
Свой отклик в воздухе пустом
Родишь ты вдруг.

Ты внемлешь грохоту громов,
И гласу бури и валов,
И крику сельских пастухов —
И шлешь ответ;
Тебе ж нет отзыва... Таков
И ты, поэт!

Erdő csendjén vad üvölt tán,
Menny dörög-e, vagy kürtszó száll,
nótázik-e lány domb oldalán:
A te hangod
Repül szélnek szárnyán:
A válaszod.
 
Hallod, hogy morajlik a menny,
És hullám ver, a vihar zeng,
Vidéki pásztor hangja cseng,
S te, költő, felelsz:
Visszhang helyett… saját
Szavad leled.