Ondrejička, Erik: Csendes kis szívek (Srdiečka tiché in Hungarian)

Neberte mi ešte túto chvíľu

Nevidíte
že je ešte nedopitá?

A vy ju už lejete
slovám pod kopytá

Ešte sa nechcem objaviť
tam kde som sa stratil

v hnedom novembrovom smútku
zafúkaných tratí

v prstienkoch podvalov
vždy od seba k sebe

v slabikách čo ukryl
pod kopýtka žrebec...


Spomaľte trocha
splašený sínus
v riadkoch stromoradí

aj tak vám nechám všetko
to čo máte radi

v krehučkej chvíli
ako v prstoch chladnúca lienka

môžete stisnúť
len prosím ďalej od bubienka

srdiečko tiché
ako je túžba v básni ľudí

so snom v nej zaspať
a už sa z básne nezobudiť

Ne vegyétek el ezt a pillanatot

Nem látjátok
hogy még ki sem ittam?

És ti már öntitek
a szavakhoz a paták alá

Még nem akarok megjelenni
ott ahol elvesztem

befújt pályák
barna novemberi bánatában

talpfák gyűrűjében
az örökös tőlem hozzám

szótagjaiban mit elrejtett
patácskái alá a csikó…


Lassítsátok le kissé
a megvadult színuszt
a szavak fasoraiban

Hiszen nektek hagyom mindazt
mit szerettek

törékeny pillanatban
akár az ujjak között haló katicát

megnyomhatjátok
de kérem távolabb a dobhártyától

a csendes kis szívet
amilyen az emberek vágya a versben

benne álommal elaludni
s a versből soha fel nem ébredni