Protokoll
Háromszáz darab fehér ing
(naponta háromszor cserélik).
Nem azért, hogy ne legyen meztelen,
a protokoll erre is ügyel, nesztelen.
A gatyákról nem is beszélve.
(A gatyáktól a nyakkendőtűkig
az Előírás szerint fizetődik mindene.
Kevés lenne rá a fizetése.)
A nyakkendő pedig, ami szorítja torkát
(egyébként tudjuk, nem tetszik önnek a horvát)
nos a nyakkendő menjen a kompletthez.
Látja, a protokoll mindent elrendez.
Van önnek fürdőnadrágja,
strandra való?
Mondjuk, tíz.
(De nem olyan,
hogy is mondják: minik.)
Önöknél,
nekem máris úgy rémlik,
az a módi, hogy az ember
fia egy gatyába fürdik ?
Ugyanabba, amit
napközbe visel.
És - hogy még a gatyáknál maradjak
sűrűbben köllene váltani aztat
különöst ha részt akar venni valami fogadáson
(Önöknél - Szerémségben, Šumadijában
nem mondják tán: fogadásnak?)
És a Vezér kezét ne szorítsa meg túl erősen.
És ne használjon durva szavakat.
Akárhogy is szereti Karadzsity Farkast.
Itt van még néhány jótanács
(fogadalomként adom át):
nem köpködhet
nemhogy a fedélzeten
(ez önnek is magától értetődő),
de a tengerbe sem,
az óceán vizébe sem,
még ha derült is az ég,
túl az udvariasságon,
a szél erejével is számoljon
(párszáz méter
másodpercenként a sebességé).
Lesz lakája és titkára,
elkülönített (hivatali) vécéje és tusolója.
Tusolás: legalább háromszor naponta.
Társalogjon könnyedén
(többnyire). Mesél-
jen sok anekdotát az enhából
(ritkábban a falusi
kalákákról)
és Visről, Drvarról.
Ne evezzen a nacionalizmus
zavaros vizeire.
(Őrizze a testvériséget és egységet,
ne szegje meg az isteni egyezséget.)
Semmiképp se említse
Djilaszt, Dedijert, Hebrangot.
Tartson egyszerűen rangot.
Sztálinról - óvatosan.
Trockijról lekicsinylő
mosollyal.
Az élőkre ne hivatkozzon.
(A politikában napról napra változik minden.)
Ha a közvéleményről esne szó
ez már az ön területe.
Nyomtatványok, rádió és az egész sajtó.
A szövegeket majd elküldi nekem.
No nem a kontroll, a helyesírás végett.
Mert ami az Ő latinbetűs tájnyelvét illeti.
ön azt, úgy tudom, kevéssé ismeri.
Mindent úgy kell őrizni,
mint a legnagyobb (állam)titkot,
mint a szeme világát.
Tehát: semmi privát fecsegés
a mi nagyrabecsült,
tekintélyes
stb.
tudósítónk ily híreket ne hozzon.
Semmi privát jegyzetelés
semmi sajátos szemléletmód
semmi indiszkréció
Minden ami túl személyes az itt
illetlenségnek számít
Kerüljön mindent ami
egyéni véleményre
utalna
Sok jelzővel leírni
csakis a megállását
a tartását
a hangját
a szemét lehet,
ahogy sétálgat a fedélzeten.
De lehet a kezét is.
A tenger hullámait,
melyen a hajónk úszik.
A trópusi estét.
A sirály szárnyait.
Csillagokat az ég boltozatján.
Hajócsavart a jármű alján.
Míg Ő a fedélzeten áll, a hajóorrban.
A háromszínűt és a csillagot,
ahogy lobog.
És a hajót csapkodó hullámot.
Inni lehet, de csak
erős kontroll mellett.
Mindig Ő utána kell leülni,
S mindig utána fölállni.
A protokoll szerint, jólnevelten egyen,
Közben: anekdota vagy tanmese,
De farkasról, kutyáról, sasról szóló legyen.
A trópusi hőség miatt sok
folyadékot kell bevinnie szervezetébe.
A hangja végett
pedig minél több üdítőt: narancsot,
ananászt. És minél több citromot.
A költői lélek nem immunis
a telt üvegek hadára.
Mindnyájan emberek vagyunk,
még a költő is.
Hogy nem ír versikéket?
Nem fogyaszt alkoholt?
Egy kis pápista aszút muszáj
lesz. Tisztán.
Ettől - higgye el - nem nő
orrán borvirág.
Minderről (kell-e mondanom?)
egy szót se írjon
a cikkeiben
(Az italról és egyéb élvezetekről)
A tengerészekkel és a személyzettel
legyen kimért: csak semmi
személyeskedés. Semmi kérdés:
"Hová való vagy, földi?"
(És ehhez hasonlók)
"Mennyi van még hátra?"
A matrózt szesszel se kínálja.
Ami meg a fenséges irodalmat
illeti, ne menjen messzire
a példákkal. Beszéljen üdén,
egyszerűen, könnyedén.
A marxizmus klasszikusait gúny
nélkül idézze.
Az enhá íróit ne feledje.
Lehet már Branko Ćopićot is.
Csak ne dicsérje túl.
Knežopoljka anyót biztosan
tudja kívülről. Szép.
Akkor szavalja!
És örül, ha minél több Gorkijt idéz.
Személyes olvasmányaiért
se aggódjon,
van könyvtár a hajón
sok könyvvel
minden területről:
szépirodalom, festészet,
forradalmak története, földrajz,
marxista dolgok, költészet,
a népi hatalom kialakulása,
szakácskönyvek.
Ott vannak természetesen az ön
könyvei is, különféle színekkel
aláhúzgálva a fontosabb sorok,
pirossal, kékkel, zölddel
(a szokásos kód szerint).
Kínlódás nélkül kap így
róluk objektív
képet, ha menet közben
kezébe veszi.
Hatalmunk az ön könyveit
nem nagy gondként könyveli
fogadja hódolatomat
Van még valamilyen kérdése?
Ja igen. Ami a tengeri
herkentyűket, rákokat, kagylókat illeti
(Ő ezeket nagyon kedveli),
óvatosnak kell lennie,
ez külön tudomány.
Majd gyakorolni fog otthon
egy közülünk való szakember
felügyelete mellett.
Ezek az étkek frissek ott:
ne féljen, nem lesz gyomor-
rontás, mérgezés: nincs gond.
A társasjátékokkal hogy áll?
Sakk, kanaszta, römi, póker, biliárd?
Kispályás focit sajnos nem
játszanak a hajón
(bár sikerrel művelte ezt
a sportot is,
mikor
fiatalabb volt,
és mikor drága idejéből futotta).
Rendben van, a sakk jó lesz: bejegyezve.
Van valami mesteri címe?
Nincs:
De nem is pancser?
És - ismétlem - nagy kombinációk nélkül.
A nyitás legyen klasszikus.
G-4, F-4 és ehhez hasonlók.
Ne szálljon rá túlságosan a királynőre,
és ne kényszerítse kilátástalan
helyzetbe a királyt, a huszárt se fárassza ki,
és ne rakja kényelmetlen helyre a bástyát:
a paraszthoz tartsa magát
de kisiskolásként se játsszon.
Ne legyenek hosszúak
a lépések közötti szünetek.
Drága az Ő ideje.
A konverzáció játék
közben a sakk és a sport
területéről történjék.
Megemlítheti
Nasszert, Nehrut
és az iráni sahot.
Vigyázzon kártyázás közben
a kártya nem vicc!
Ha veszít, saját zsebéből fizeti!
(Hacsak nem veszít túl sokat.)
Leckét vehet majd
az idegek kemény
harcából.
A viszony alárendelt:
Az egyik oldalon Ő,
akinek feje tele fontos dolgokkal
(csak a keze játszik),
gondolatai Indiában, Iranban,
Oroszhonban, Afrikában s a havas
Tátrában kalandoznak.
A másikon ön, aki teljes odaadással,
mintha lesben állna,
úgy kártyázik.
A hölgyeknek kézcsók jár,
ha hölgyek
a férfiak itten miszter és úr
nincs ebbe semmi misztérium
Komrád és továris
csak elvtársak a keleti tömbből.
Mindent elolvashat
ebből az írótömbből,
jól bevésni,
semmit sem szabad elfelednie.
Jól van...
Táncolni tudnia kell...
Kap majd egy tánctanárt.
Angol keringő, argentin tangó,
ez mind fölhasználható
a nagyvilágban.
A partnert gyöngéden ölelje át
a derekánál
a táncban a láb mozgása a legfontosabb
de sze-re-pet ját-szik a
kéz is.
Fogaira ráfér a javítás:
van elég időnk
és miénk a legjobb fogász.
Ha utána is bűzös
lenne a lehelete, amit
kétlek, akkor használjon
szájszagosítót:
közvetlenül fölkelés
után, éhgyomorra
spricceljen az orra alá.
Ez a lábra is érvényes.
Váltson naponta zoknit
többször is. A sprayt ne spórolja
van elég flakonnal.
El kell tüntetnie a korpát.
(Egy kis hajvágás sem árt.)
Le kell szoknia
a fikázásról
és a fülben való vájkálásról.
Az ordonánca hoz
majd dezodort
is, a hónaljhoz.
Egyszóval: minél több gondot kell
fordítania a higiéniára.
Jöjjön el holnap
ugyanebben az időben.
Most pedig itt a lista és az igénylés,
menjen a szabónkhoz,
hogy méretet vegyen.
Szorítok önnek,
önnek is, tollának is!
***
Kár az egészre szót pazarol...
Ember, egyszerűen nem
illik előkelő társaságban orr-
ban turkálni
vagy
ahogy ezt önöknél
mondják piszkálni az orrot
Ez Čačakban
is tiltott.
És még valami a bontonból:
tilos...
(de ezt már mondtam,
no, nem érdekes):
ahogy mondják „a padlóra köpni",
úgy a hajón,
mint a hajóról.
Vagy - például
fésülködni
az asztalnál.
Képzelje csak el:
A szószban - hajszál!
Ja igen, mára még csak ennyi:
megtörténhet néha-néha
hogy a forróságtól
és a verejtéktől
a fenék vájatába szorul
a gatya
ez pedig igencsak zavaró lehet.
Akarom mondani:
a problémát semmi esetre
se bízd a kezedre.
És persze - hogy ne is mondjam
nevetni sem szabad túl hangosan.
Vagyis
hogy egymást megértsük:
akkor lehet
diszkréten
nevetnie, ha viccet süt
el a nagyrabecsült...
ésatöbbi
de ez nem jelenti
hogy el kell csöppenjen az orra,
vagy ahogy a nép mondja
egybefolyjon
nyála-taknya.
A témát mindig Ő veti föl,
ennek alapján
dönti el ön,
hogy az komoly ügy,
vagy csak tréfál
a nagybecsű...
ésatöbbi.
A magasrangú vendégek
szeretnek mókázni.
Különösen ők
a Keleti Tömbből.
Egyszerűbben:
igen egyszerű ez
csak tudni kell néhány dolgot:
a keleti elvtársak
szájon csókolják
egymást, mintha az alkotmány
írná elő.
Az elnemkötelezettek
ölelkeznek és csoportba verődnek.
A nyugatiak hófehérek
kívülről és mintha
nyeltek volna karót.
(Mint azt Dolanc elvtárs mondta vót.)
Nem mennek túl közel a néphez,
így a vezetőséghez
sem, csak kezüket nyújtják
(tudjuk, mind egyformák),
azt is gyorsan visszahúzzák,
mintha mi kihúznánk.
No mindez önre nem vonatkozik
ezek az ő nemzetközi viszonyaik,
bár a diplomáciában
különöst ha az fiatal
mondhatnám tegnapi
az embernek tanulni kell mindig
(hogyan is mondta Lenin)
... no látja
Az embernek szenvednie kell picurkát
hogy méltó képviselője
legyen országának
és nációjának.
Számtalan példa van
a mahinációra. Például
valamelyik orosz beleölti
rosszszagú meztelen nyelvét a szájába
(ahogy a költő mondaná).
Mit kell ilyenkor csinálni?
Ki kell ezt önnek állni?
Nem. Öltse vissza!
Megszorítják a kezét,
hogy csontja törik belé?
Szorítsa vissza!
Ahogy írva vagyon: szemet szemért,
fogat fogért! Mélyet a mélyért,
erős szorítást a gorombáért!
Vagy vegyünk egy másik
példát, ha valamelyik
angol, mondjuk, megkérdi:
Háu du ju du?
Mit mond ön erre?
Hát nem, nem azt.
Itt van az eb elhantolva!
mert ugyanazt:
háu du ju du
Nem úgy mint a mieink,
ha találkoznak s így köszöntik egymást:
"Hun vótá, baszom a szép szád?"
Ami meg illeti a szeleket
(nem a passzátokra gondolok),
uralni kell a beleket.
(Mint amikor az emberre rágyün
az ásítás a tábortűz
mellett,
és szundítna egyet):
tudja, bölcs Salamon mondá vala:
hangos fingnak nincsen szaga
ám, amely fing hang nélküli
annak szaga rendkívüli,
bár a figyelem fölkeltésének
szempontjából mindegy:
még rosszabb: mindez a levegőben marad!
Legjobb, ha más megoldás nincs,
diszkréten kivonulni
s minél tovább kint maradni,
de nem ahogy a latrok cselekszik:
künn finganak ugyan,
de rögvest visszajönnek
(ahelyett, hogy benn eresztenék el
a galambot, s a fedélzetre aztán mennének).
Finomabban finomabban finomabban.
(Nem, ez nem Lenin,
ez parafrázis.)
Ez az ösvény
egyenest az útra viszi,
ott penig várja a limuzin
(Csak úgy magam elé, hazafelé a kavicsos
ösvényen, melankolikusan):
Lehullott a falevél
Mindjárt, mindjárt itt a tél.
S Ő a meleg vidéket kedveli.
1986.