Weöres Sándor: Vöröshajú lányok

Vöröshajú lányok, mint a gondolat
Felröppennek éjjel holdvilág alatt.

Este vizet hoznak, szalmát, tüzifát,
Sürögnek, kacagnak, mint a jó család.

Kisöprik az udvart, csak úgy bizsereg,
Ki hinné, hogy éjjel hol vannak ezek!

Manci, a nagyobbik füstön lovagol,
Joli most bújik ki az eresz alól.

Vöröshajú lánnyal ne kezdj sohasem!
Fogjátok meg, ott száll, viszi a szívem!