Alfieri, Vittorio: Rímek / XLIX (Rime / XLIX Magyar nyelven)

Uom, di sensi, e di cor, libero nato,

fa di se' tosto indubitabil mostra.

or co' vizi e i tiranni ardito ei giostra,

ignudo il volto, e tutto il resto armato:

or, pregno in suo tacer d'alto dettato,

sdegnosamente impavido s'inchiostra;

l'altrui vilta' la di lui guancia innostra;

ne' visto e' mai dei dominanti a lato.

Cede ei talor, ma ai tempi rei non serve;

abborrito e temuto da chi regna,

non men che dalle schiave alme proterve.

conscio a se' di se stesso, uom tal non degna

l'ira esalar che pura in cor gli ferve;

ma il sol suo aspetto a non servire insegna.

Igazi férfi, szívben, értelemben

szabadnak szülték s jellemben keménynek,

lebír sok zsarnokot, megannyi vétket,

bár vértje nincs és arca is födetlen.

Máskor a csöndje szól legékesebben,

mindent megvetve önmagába mélyed,

ha más galád - őt gyötri szégyenérzet,

nem látni őt királyi környezetben.

Akkor se rendül meg, ha olykor enged,

tart tőle s gyűlöli uralkodója,

csakúgy, miként a gyáva szolgalelkek.

Tudja, mit ér, haragját visszafogja,

mert jobban izzik bévül az, ha gerjed -

alázkodástól tilt egész valója.