Fegyin, Konsztantyin Alekszandrovics (Федин, Константин Александрович) (1892–1977) Művek Bibliográfia   hu ru

Életrajz

Szaratov, 1892. febr. 24., +Moszkva, 1977. júl. 15.

Papírkereskedő apja fiából is papírkereskedőt akar faragni, ő azonban háromszor is megszökik. 15 évesen Moszkvába „menekül”, s bár ráveszik, hogy végezze el a kereskedelmi iskolát, már ekkor az irodalomnak él: 1913-től jelennek meg versei, elbeszélései. A Moszkvai Kereskedelmi Főiskolán tanul tovább, 1914-ben Nürnbergbe utazik, hogy német tudását csiszolja, de a háború kitörésekor a németek internálják, 4 évre ottragad, színészként, kóristaként és nyelvtanárként keres megélhetést. Erről az időszakról emlékezik meg első regényében. 1918-ban tér vissza Moszkvába, dolgozik a közoktatásügyi népbiztosságon és propagandaanyag-terjesztőként, folyóiratot alapít és szerkeszt, a 2. világháború idején újságíró. 1920-ban barátságot köt Gorkijjal, majd csatlakozik a Szerapion testvérek irodalmi csoportosuláshoz. Szatirikus elbeszélésekkel kezd, de e korszakát lezárja a Narovcsáti krónika és a Transzvál című elbeszélésekkel (1925). Ezután kezdi publikálni regényeit. A Fivérekben még az értelmiség útkeresését ábrázolja, de irodalmi fejlődése során az értelmiségi hőstípustól eljut az epikus tablóig, hősei már a munkásosztály forradalmi képviselői közül kerülnek ki. A realista alkotói módszereket intellektuális szemlélettel alkalmazza.
Súlyos betegségét Gorkij támogatásával tudja Svájcban gyógykezeltetni, Gorkijnak köszönheti nyugati tanulmányútját is. Irodalmi rangját regénytrilógiájával vívja ki, a Máglya első részében az orosz társadalom fejlődését rajzolja meg az 1910 és a Nagy Honvédő Háború közötti időszakban.
Számos irodalomtörténeti tanulmány fűződik nevéhez (Th. Mann, L. Tolsztoj, Gorkij, R. Rolland, monográfiát ír V. Ivanovról.) Jelentős publicisztikai és közéleti tevékenységét 1949-ben Állami Díjjal jutalmazzák. 1959-től a Szovjet Írók Szövetségének első titkára, 1971-től haláláig elnöke. Tagja a SZU Legfelsőbb Tanácsának, elnöke a SZU–NDK Baráti Társaságnak.
Több művét megfilmesítették, színpadra állították, műveit több mint 20 nyelvre fordították le.