Šrámek, Fráňa (1877–1952) Művek Bibliográfia   hu cz

Életrajz

(1877 – 1952)
Prágában jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Csatlakozott a Nový kult című folyóirat köré csoportosuló anarchistákhoz, tüntetéseken vett részt, s antimilitarista verseket írt, ami miatt kétszer börtönbe is került. Az anarchista később érzelmes, lírai költővé szelídült, a szerelem, a fiatalság és a természet szépségeinek megéneklőjévé. Legsikeresebb kötete, a „Zúgó” (Splav, 1916), melyben Šrámek életszeretete a természet és az erotika varázsában, és a természettel eggyé olvadó ember képzetében bontakozik ki.
Ugyancsak a tiszta, természetközeli életre és az igaz szerelemre vágyik lírai, impresszionista regényének, az „Ezüst szél”-nek (Štříbrný vítr, 1910) gimnazista hőse, de hasonló tematikájú a „Nyár” (Léto, 1915) című drámája is.
Az első világháború utáni írásaiban az ifjúkori lázadást felváltja egy higgadtabb, beletörődő hang, s a fájdalmas nosztalgia a múlt után. („Hold a folyó felett” – Mĕsíc nad řekou, 1922, „Básnĕ” – Versek, 1926, Nové básnĕ, 1928)
A háború borzalmait „Az elképedt katona” (Žasnouci voják, 1924) című elbeszéléskötetében eleveníti fel, és antimilitarista költészete is megújul a „Még szól” (Ještĕ zní, 1933) című verseskötetben.
A fasiszta megszállás alatt, tiltakozásképp, egyetlen percre sem hagyta el a házát. Ekkor született versei „Sebek, rózsák (Rány, růže) címmel jelentek meg 1945-ben.