Boleyn, Anne: Ringass el... ([O Death, rock me asleep] Magyar nyelven)

O Death, rock me asleep,
Bring me to quiet rest,
Let pass my weary guiltless ghost
Out of my careful breast.
  Toll on, thou passing bell;
  Ring out my doleful knell;
  Let thy sound my death tell.
  Death doth draw nigh;
  There is no remedy.
 
My pains who can express?
Alas, they are so strong;
My dolour will not suffer strength
My life for to prolong.
  Toll on, thou passing bell;
  Ring out my doleful knell;
  Let thy sound my death tell.
  Death doth draw nigh;
  There is no remedy.
 
Alone in prison strong
I wait my destiny.
Woe worth this cruel hap that I
Should taste this misery!
  Toll on, thou passing bell;
  Ring out my doleful knell;
  Let thy sound my death tell.
  Death doth draw nigh;
  There is no remedy.
 
Farewell, my pleasures past,
Welcome, my present pain!
I feel my torments so increase
That life cannot remain.
  Cease now, thou passing bell;
  Rung is my doleful knell;
  For the sound my death doth tell.
  Death doth draw nigh;
  There is no remedy.

Ringass el, ó Halál!
A meggyötört kebel
ártatlan, fáradt lelkemet
csöndben bocsássa el.
  Szólalj meg, gyászharang,
  heroldom légy, te hang,
  halálom kongva mondd!
  Már vár a sír:
  sebemre nincsen ír.
 
Bajom ki sírja el?
Ügyem reménytelen:
a fájdalomtól nincs erőm,
hogy nyujtsam életem.
  Szólalj meg, gyászharang,
  heroldom légy, te hang,
  halálom kongva mondd!
  Már vár a sír:
  sebemre nincsen ír.
 
Börtön mélyén, magam,
bevárom végzetem.
Ó, átkozott a sors, hogy ily
gyötrelmet szánt nekem!
  Szólalj meg, gyászharang,
  heroldom légy, te hang,
  halálom kongva mondd!
  Már vár a sír:
  sebemre nincsen ír.
 
Ég áldjon, múlt gyönyör!
Jövel, friss fájdalom! 
Érzem, hogy a csapásokat
tovább nem állhatom.
  Némulj el, gyászharang,
  végbúcsúm volt e hang,
  majd elborít a hant,
  s bezár a sír: 
  sebemre nincsen ír.