Heaney, Seamus: Harmadik Glanmore-i Szonett (Glanmore Sonnets III Magyar nyelven)
Glanmore Sonnets III (Angol)This evening the cuckoo and the corncrake (So much, too much) consorted at twilight. It was all crepuscular and iambic. Out on the field a baby rabbit Took his bearings, and I knew the deer (I’ve seen them too from the window of the house, Like connoisseurs, inquisitive of air) Were careful under larch and May-green spruce. I had said earlier, ‘I won’t relapse From this strange loneliness I’ve brought us to. Dorothy and William—’ She interrupts: ‘You’re not going to compare us two...?’ Outside a rustling and twig-combing breeze Refreshes and relents. Is cadences.
|
Harmadik Glanmore-i Szonett (Magyar)Egymást bátorítva zengte bús dalát A szürkületben két konok madár Szippantom az est pásztori illatát Egy nyúl motoz csak, csendes a határ. Tudom, hogy odakint most az őzek Melyeket az ablakból figyeltem minap Amint a bokrok közt kergetőznek Most ínyencen tartják az égre orrukat. Így szólok: „Nem térnék vissza már soha Ebből a magunkra önként mért magányból. Dorothy és William…” „Ne légy már ostoba!” Szól közbe ő. „Nem valók vagyunk mi abból a világból.” Kint a gallyakat fésülő, szelíd esti szél Lenyugvó, üde versmértékben beszél.
|