Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Jarrell, Randall: Beteg a nulla (The Sick Nought Magyar nyelven)

Jarrell, Randall portréja
Illyés Gyula portréja

Vissza a fordító lapjára

The Sick Nought (Angol)

Do the wife and baby travelling to see
Your grey pajamas and sick worried face
Remind you of something, soldier? I remember
You convalescing washing plates, or mopping
The endless corridors your shoes had scuffed;
And in the crowded rooms you nabbed your cheek
Against your wife's thin elbow like a pony.
But you are something there are millions of.
How can I care about you much, or pick you out
From all the others other people loved
And sent away to die for them? You are a ticket
Someone bought and lost on, a stray animal:
You have lost even the right to be condemned.
I see you looking helplessly around, in histories,
Bewildered with your terrible companions,
Pain And Death and Empire:
what have you understood, to die?
Were you worth, soldiers, all that people said
To be spent so willingly? Surely your one theory, to live,
Is nonsense to the practice of the centuries.
What is demanded in the trade of States
But lives, but lives? - the one commodity.
To sell the lives we were too poor to use,
To lose the lives we were too weak to keep –
This was our peace, this was our war.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org

Beteg a nulla (Magyar)

Eljött a feleség, a kisgyerek,
hogy lássák pizsamádat, gyötrött arcodat -
mire is emlékszel róluk, katona? Én,
emlékszem, ahogy lábadozva mosogattál,
söpörted, sikáltad a végtelen,
a bakancsod-koptatta folyosót; zsufolt
teremben dörgölted poniló-mód
arcod az asszony vékony könyökéhez.
Bizony milliószámra létezel.
Hogyan is törődhetnék épp veled, hogyan
emelhetnélek ki a többiből, kiket
mások szerettek s küldtek veszni értük?
Ki nem húzott sorsjegy vagy, elbitangolt
jószág, ítéletre is jogtalan.
Látlak szétnézni tehetetlen: mi folyt itt?
nézve iszonyún szörny kísérő társaid:
a Kint, a Halált, a Hatalmat -
mit fogtál föl, hogy halni kell?
Van bennetek valóban annyi érték, katonák,
mire oly könnyen száll a szó: megérte.
Rögeszmétek, hogy élni még, persze badarság
a századok gyakorlatában.
Mi más kívántatik az államok
kereskedelmében, mint életek, mint életek? Ez az
egyetlen árucikk, eladni életeket, mert
felhasználására szegények voltunk,
s elveszteni életeket, mert
megtartásukra voltunk gyöngék:
ez volt a békénk, ez a háborúnk.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaI. Gy.

minimap