Ady Endre: A Halál rokona

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Ősz-időket.

Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intő hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.

Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredőket
S dér-esős, hideg hajnalon
A mezőket.

Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.

Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borus:
A világot.

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Eu-s rudă cu Moartea,
Ador amorul ce apune,
Ador s-o sărut ceea
Ce se duce.  

Ador rozele prăpădite,
Cu dor, femeia fanată,
Zile cu soare, triste,
De toamnă.  

Ador chemarea orelor
triste, cu simbol imaginar,
Moartea Mare, Sfântă,
Cu sosia.  

Ador, cei ce călătoresc,
Plânsetele, deșteptările,
În zori reci, cu brumă,
Câmpiile.

Ador abandonul obosit,
Plânset fără lacrimi, calmul,
La înțelept, poet, bolnav,
Lor, azilul.

Ador pe cel decepționat,
Cel invalid, cel ce închide,
Cel ce nu crede, este trist:
Omenire.

Eu-s rudă cu Moartea,
Ador amorul ce apune,
Ador s-o sărut ceea
Ce se duce.