Ady Endre: Léda ajkai között

Az ajkaid közt rejtőznék el,
De a szemeid reám nyílnak:
Meglátnak az én cimboráim,
Nagyon holdas most minden éjjel.

Lédám, meddig tart a bujósdi,
Ez az ős, húnyó, csalfa játék?
Tudom, hogy a nyomomban vannak
S nem szabad nyögni, sírni, szólni.

Szomorú, zöld, nagy szemeidben
Dőzsölnek az én cimboráim,
Kikukucskálnak, leskelődnek
A Mámor, a Halál s az Isten.

Ha akarják, szivemre szállnak,
Csókolj, Lédám, semmivé csókolj,
Hogy hiába jöttenek légyen,
Ha ajkaid közt megtalálnak.

I'd live hidden behind your sweet lip,
But maybe your eyes would light me,
My companions would espy me,
All the nights are now so moonlit.

Leda, do we play hide and seek,
This ancient, deceptive, hiding game?
I know they are following me,
I can't even moan, cry or speak.

My companions are feasting
In your beautiful, green, sad eyes.
They are called Groove, Death and God,
They are looking out and peeking.

Kiss me, Leda, destroy me by kiss!
Because they can possess my heart...
So that they will have come in vain
When they find me between your lips.