Benedek Aladár: Késő ősszel

Késő őszszel szebb az égbolt,

Ha nincs felhő rajta ;

Késő őszszel nem szúr a nap

S nem száll oly magasra.

Villámok haragja sem dul

Szelid késő-őszszel;

Csak vártatva kelt a regg s az

Est oly hamar jő el.

Késő őszszel szűk körökbe

Vágy az ember lelke,

S örül, ha mi csekélyt várt, azt

Valamint föllelte.

Késő őszszel csak mosolygjuk

Mi az előtt bántott

S küzdés helyett a békében

Lelünk boldogságot.

Késő őszszel megbocsátunk

Ellenségeinknek,

Mert ilyenkor ők is inkább

Megkímélnek minket.

Késő őszszel feledésbe

Megyén minden, minden:

A sok dúló zivatar s kár

Drága kertjeinkben.

Késő őszszel érezzük már

A tél szárny-csapását,

S jól tudjuk, hogy a legtöbb sirt

Hová oly megtörve vágyunk

Késő őszszel ássák.