Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Petőfi Sándor: A völgy s a hegy

Petőfi Sándor portréja

A völgy s a hegy (Magyar)

Ha én hegy volnék! (sóhajtott a völgy)
Ha én hegy volnék! milyen isteni
A csillagok szomszédságábul
A nagyvilágra letekinteni.

Az a boldog hegy, ott uralkodik
Királyi széke dicső magasán,
Körűlövedzi hódolattal
Fejét a felhő tömjénfüst gyanánt.

A kelő nap, első sugáriból,
Tesz homlokára aranykoronát,
S a lemenő palástul adja
Rá végsugárainak bíborát,

Ha én hegy volnék! itt elbújva kell
Áttengenem homályos éltemet,
A szomszédig sem láthatok, s a
Szomszédból sem láthatnak engemet. -

Ha én völgy volnék! (sóhajtott a hegy)
Ha én völgy volnék! oh milyen rideg
Ez a magasság, e dicsőség,
Amelyet tőlem úgy irígylenek.

Engem talál az első napsugár
És az utósó is rajtam ragyog,
És mégis mindig olyan puszta
És mégis mindig oly hideg vagyok.

Pillangó, harmat, csalogány, virág...
Hiába hívom, egyik sem szeret,
S mi odalenn enyelgő szellő,
Az idefönn csatázó fergeteg.

Ha én völgy volnék! élnék ott alant
A nagyvilágtól mélyen rejtve el,
S cserélgetném a boldogságot
A szép tavasz kedves szülöttivel!



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásamek.oszk.hu

The mountain and the dale (Angol)

If I'd be mountain... (so the dale had sighed).
If I'd be mountain... great, divinely so,
To look from the neighbourhood of stars
And see a great world as it lies below.

That happy mountain, there he rules,
From his high throne which was with glory found,
Swirling clouds which pay homage to him,
Resemble smoke of incense blown around.

The first rays of the rising sun create,
And place a golden crown upon his brow,
Those at sunset weave a cloak for him,
That with their purple, they in turn endow.

Oh, if I'd be mountain! But I must live
My life in dimness, must forever hide,
Not even neighbours can I see from here,
Nor can the neighbours see where I reside.

If I'd be dale! (that's what the mountain sighed).
If I'd be dale! Austere this, I attest,
This altitude and all the glory,
Which causes all this envy from the rest.

I'm the one the sun's first rays are found by,
The final ones, they shower me with gold,
And yet I am forever barren,
And yet I am forever freezing cold.

Butterfly, dew and nightingale, flowers...
In vain I call, I'm not their love's delight,
Dallying breezes in lands below,
turns into raging storm upon the height.

If I'd be dale, I'd gladly live below,
Hidden from what the great big world can bring,
And exchange from time to time my bliss,
For the dear creatures of the lovely spring!



FeltöltőLeslie A. Kery
Az idézet forrásaMagyarul Bábelben

minimap