Reviczky Gyula: An Weihnachten (Karácsonykor Német nyelven)

A zúgolódás, gúny, harag

Rég halva már szivemben.

Egy szóval sem panaszkodám

A kis Jézuska ellen.


Nem vádolám balgán azért,

Hogy engem kifelejtett.

Hogy nem hozott ajándékot,

Szemem könnyet nem ejtett.



Lelkem nyugodtan, csöndesen

Átszáll a nagy világon.

Imádkozom, hogy Jézusom

Minden szegényt megáldjon.



Ágyamra dőlök s álmodom

Egy régi, édes álmot:

Boldog, ki tűr és megbocsát,

S ki szenved, százszor áldott!

Die Nörgelei, Gespött und Wut

in mein Herz ist schon lang tot.

Beklage mich mit keinem Wort

gegen Jesuskind in Not.

Ich mache ihn keine Klage,

dass er mich vergessen hat.

Dass er mir kein Geschenk mit brach,

nur die Augen tränen halt.

Meine Seele ist still ‘d ruhig,

erhebt über die große Welt.

Ich bete jetzt, dass mein Jesus

segne die Armen der Welt.

In mein Bett liegend träume ich

ein alter und süßer Traum:

Glücklich ist, wer ausharrt ‘d verzeiht,

schenke jeden ein Christbaum!