Angiolieri, Cecco: Melankólia (La mia malinconia Magyar nyelven)

La mia malinconia è tanta e tale,

ch'i' non discredo che, s'egli 'l sapesse

un che mi fosse nemico mortale,

che di me di pietade non piangesse.

Quella, per cu' m'avven, poco ne cale;

che mi potrebbe, sed ella volesse,

guarir 'n un punto di tutto 'l mie male,

sed ella pur: - I' t'odio - mi dicesse.

Ma quest'è la risposta c'ho da lei:

ched ella non mi vol né mal né bene,

e ched i' vad'a far li fatti mei;

ch'ella non cura s'i' ho gioi' o pene,

men ch'una paglia che le va tra' piei:

mal grado n'abbi Amor, ch'a le' mi diène.

A kedvem oly bús és olyan mogorva,

hogy állítom: ha ismerné akárki,

ámbár halálos ellenségem volna,

se hinném, hogy ne tudna sírva szánni.

Kiért e bú: annak rám semmi gondja,

bár könnyűszerrel ki tudná kúrálni

minden bajom, nyíltan szemembe mondva:

nem tudlak én szeretni, csak utálni.

De tőle váltig egy választ kapok csak:

hogy nem szeret és nem is gyűlöl engem,

menjek dolgomra, rá ne áhitozzak;

fel sem veszi, előtte ha esengem,

mint szalmaszálat, melyet megtapodhat.

Ezt kaptam tőled, Ámor, te kegyetlen.