Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Magrelli, Valerio: Beszélnek (Parlano Magyar nyelven)

Magrelli, Valerio portréja

Parlano (Olasz)

C'è intorno una tale quiete che quasi si può udire il tintinnare di un cucchiaino che cade in Finlandia.
(I. Brodskij)
 
Ma perché sempre dietro la mia parete?
Sempre dietro, le voci, sempre
quando scende la notte iniziano
a parlare, latrano o addirittura credono
che sussurrare sia meglio. Mentre mi sento
questo filo d'aria fredda delle loro parole
che mi gela, che mi lega
e mi tormenta nel sonno.
Sempre dietro la mia parete. Ero
ai confini del circolo polare, e anche laggiù
una coppia piangeva nella sua stanza
oltre un muro trasparente, piangeva,
luminoso, tenero come la membrana
di un timpano, e io stavo lì vibrando
facevo da cassa armonica
alla loro storia. Fino a che, a casa mia,
hanno rifatto il tetto, le tubature,
la facciata, tutto, e battevano
ovunque, sopra, sotto, e battevano sempre
chiacchierando tra loro solo quando dormivo,
solo perché dormivo,
solo perché facessi da cassa armonica
alle loro storie.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.italian-poetry.org

Beszélnek (Magyar)

Olyan csend van körül, hogy szinte hallani egy Finnországban csilingelő teáskanalat.
Joszif Brodszkij
 
Ugyan miért épp az én szobám fala mögött?
A hangok ott, a fal mögött mindig
rázendítenek, amint leszáll az éj,
beszélnek, ugatnak vagy egyenesen
úgy gondolják, jobb csivogni. (Én pedig érzem
amint szavaik hideg légáramlatától
átfagyok, mert az átkarol,
álmomban kínpadra von.)
A sarkkör határain
egy szerelmespár sírdogált
szobájában, az áttetsző, derengő
fal mögött, mely lágy,
mint egy dobhártya.
(Én pedig, történetük hangszekrénye,
rezgésbe jöttem.)
Hogy nálam végezzenek,
kijavították a tetőt, a csőrendszert,
a homlokzatot, mindent, kopácsoltak
mindenfelől, alulról és felülről, kopácsoltak egyre,
nem szóltak egymáshoz, csak ha elaludtam,
s éppen mert elaludtam,
hogy én legyek hangszekrénye
történetüknek.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.inaplo.hu

minimap