Vaičiūnaitė, Judita: Eljön a vasárnap (Ateis sekmadienis Magyar nyelven)

Ateis sekmadienis. Ant duonos tepsim bučinius ir sviestą.
Ir cirko afišas skaitysim padrikai.
Ir klaidžiosim po margaspalvį, saulėtą, triukšmingą miestą
kaip du neklaužados vaikai.

Ir – tarsi dulkes tarp dantų – dienovidį pajutę,
pripilsim bokalus oranžinio alaus,
ir baro dūmuose – toj laivo perkimštoj kajutėj –
prie broliško peties nedrįsim prisiglaust.

Ir plauks pro šalį kupolai, kolonos, tiltai,
už lango laikas plauks, ir mes užmiršime, kad jis yra...
Ateis sekmadienis. Ir septyni žibintai duš į miltus.
Spalvotais konfeti ištrykš aušra.

Eljön a vasárnap. Csókokat és vajat kenünk kenyerünkre.
És cirkuszplakátokat olvasunk réveteg.
És csavargunk majd a tarka, zsibongó, napsütötte
városban, mint két bumfordi gyerek.

És ha megérezzük a delet, mint a port fogunk között,
korsónkban a sör narancssárgán felszalad,
körülöttünk a bár füstje zsúfolt hajókajüt,
simulni kész vállunk tétován magára marad.

És a kupolák, oszlopok, hidak tovaúsznak,
az ablakon túl úszik az idő láthatatlanul...
Eljön a vasárnap. És hét lámpás törik darabokra.
Kint a hajnal színes konfettije hull.