Bacovia, George: Cölöplakások (Lacustra Magyar nyelven)

De-atitea nopti aud plouind,
Aud materia plingind...
Sint singur, si mă duce un gând
Spre locuintele lacustre.

Si parca dorm pe scinduri ude,
In spate mă izbeste-un val --
Tresar prin somn si mi se pare
Ca n-am tras podul de la mal.

Un gol istoric se intinde,
Pe-acelasi vremuri mă gasesc...
Si simt cum de atita ploaie
Pilotii grei se prabusesc.

De-atitea nopti aud plouind,
Tot tresarind, tot asteptind...
Sint singur, si mă duce-un gând
Spre locuintele lacustre.

Zuhog jó pár éjen át
Dobolnak a pléhtáblák
Elmém viszi magányát
Cölöplakások felé.
*
Nedves deszkán álmodva,
Érzem, tol a víz sodra,
Felriadok aggódva:
A hidat feledém talán.
*
Történelmi űr dereng:
Képzeletem elszalad,
Esőtől a cölöp reng
Félő, súlytól beszakad.
*
Zuhog jó pár éjen át,
Felriaszt és várva bánt,
Elmém viszi magányát
Cölöplakások felé.