Gyerzsavin, Gavrila Romanovics (Гаврила Романович Державин) (1743–1846) Művek   hu ru

Életrajz

Gavrila Romanovics Gyerzsavin (1743-1816) - a 18. századi orosz irodalom legjelentősebb költőegyénisége régi (apai ágon tatár ősre visszatekintő) kisnemesi katonacsaládból származott, ő maga is évekig szolgált alacsony rangban a hadseregnél. II. Katalin felvilágosult abszolutizmusának híve, ódáival, elsősorban a cárnőt dicsőítő Felica-ódával vált igazán ismertté, s került egy időre közel az udvarhoz. Sokszínű költészetében fennkölt és szatirikus elemek fonódnak össze, élet-halál kérdései és a jelen problémái, pátosz és vidámság ötvöződnek műveiben. A hatalmasoknak és a bíráknak c. zsoltárparafrázisában, filozófiai verseiben az elmúlás gondolata foglalkoztatja, amely egyaránt sorsa az uralkodóknak és alattvalóiknak. Egészen más hangot üt meg anakreoni dalaiban (e dalformát elsőként ő vezette be hazája irodalmába). Fokozatosan eltávolodott a klasszicizmus merev szabályaitól, áttörte a műfaji korlátokat, jelentősen gazdagította a költői kifejezés lehetőségeit, mindezzel előkészítve a romantika megjelenését.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)