Jaroslav (Szlovák)
"Necítím se dobře,
ale mám radost,"
povedal Seifert,
keď mu v nemocnici
šetrne zvestovali,
že má Nobelovu cenu.
Za tých pár sekúnd,
čo ho niesla k hrobu
opalizovaná
televízna lopata,
stihol usporiadať
rýchlokurz poézie.
Šiestimi slovami
vysvetlil miliónom ľudí,
kde je zakopaný
ten pes so zvláštnym menom
Býtibásníkem. | Kiadó | Plakať je krásne, Smena, Bratislava |
| Az idézet forrása | Plakať je krásne, Smena, Bratislava |
|
Jaroslav (Magyar)
"Necítím se dobře,
ale mám radost,"[1]
mondta Seifert,
mikor a kórházban
kíméletesen azt jövendölték,
hogy övé lesz a Nobel-díj.
Azon pár másodperc alatt
míg a tévé
opálos[2] lapátja
a sírhoz szállította,
sikerült megszerveznie
a költészet gyorstanfolyamát.
Milliónyi embernek
hat szóban mondta el,
hová temették
azt a fura ebet, kinek neve
Býtibásníkem.[3]
[1] "Nem érzem jól magam, de kedélyes vagyok,"
[2] tompán csillógó (felület, tárgy, jelenség)
[3] Jaroslav Seifert életművét az 1984-es irodalmi Nobel-díj fémjelzi. 1983-ban jelent meg a Býti básnikem (Költőnek lenni) című utolsó verseskötete, amely nemcsak életművét, hanem ezen időszak cseh költészetét tekintve is kimagasló alkotás.
|
![[Video]](https://www.magyarulbabelben.net/images/movies.png "Video!"){kind=small}
