Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Kecman, Zdravko: Prolog o pauku

Kecman, Zdravko portréja

Prolog o pauku (Szerb)

Susret sa Paukom zbio se onog vrelog časa kada

se u Knjizi Postanja otkrilo, da je čovjekovo

vrijeme krenuti u Svemir. Prostranstva su

treptala, a on nas čekao u svoju rasprslu lo-

banju...

...upravo kad sam prokljuvao iz opne začeća,

vidio sam nekog stvora; bio je to on, Pauk!

Visio je iznad mene i dugo me motrio. Potom je

sišao, obuhvatio me svojim petonogim pipcima

i ponio b o ž a n s k i m  v i s i n a m a.

     Poslije nekoliko mjeseci ljuljanja u kolijevci,

shvatio sam da sam mu pratilac, a kroz uho

sam osjetio strujanje smrti. Ulazila je u mene,

u moju najtišu dubinu i iz nje ispredala v r u ć

zrak vječnosti.

     Postao sam joj toliko blizak da sam vidio

kako joj je pjena dana spadala sa očiju. I kako

su joj se zjene pretvarale u sočiva.

     P j e v a l a  j e  p o l u g l a s n o  k r o z  d l a -

k a v e  s t i j e n e  č o v j e č a n s t v a.

     A na sred Svijeta stajalo je stablo moga oca

Adama.

Ispod njega visile su tamne mrlje, mjesta gdje

se nalazilo Paukovo mrtvo tijelo.

Na stablu je bio urezan Krst Vremena.



FeltöltőFehér Illés
KiadóZavod za udžbenike i nastavna sredstva Istočno Sarajevo
Az idézet forrásaLudilo pauka
Könyvoldal (tól–ig)47. strana
Megjelenés ideje

Előhang a pókról (Magyar)

A Pókkal abban a forró pillanatban találkoztunk

mikor a Teremtés Tanai szerint az ember

az Űrbe indulhatott. Remegtek a végtelen

terek ő pedig széthullott koponyájában várt

bennünket…

… a fogantatás hártyájának áttörése pillanatában

láttam meg a teremtményt; ő volt, a Pók!

Fölöttem csüngött hosszasan szemlélt. Majd

lejött, átfogott ötkarú csápjaival és

i s t e n i   m a g a s s á g b a  vitt.

     A bölcsőben való pár hónapos ringás után

megértettem, kísérője vagyok és fülemen

át is éreztem a halált. Belém

hatolt a legmélyebb csendbe ahol

az örökkévalóság  f o r r ó  sugarát fonta.

     Bizalmasává váltam így láthattam hogyan

hull le szeméről a nap tajtéka. És hogyan

változik szembogara lencsévé.

     A z  e m b e r i s é g  s z ő r ö s  f a l á n

k e r e s z t ü l  f é l h a n g o s a n  é n e k e l t.

     A Világ közepén pedig apám Ádám törzse

állt.

Alatta sötét foltok jelezték a Pók halott

teteme helyét.

A fa törzsébe az Idő Keresztjét vésték.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp://feherilles.blogspot.com

minimap