Claudius, Mathias: A szamár (Der Esel in Hungarian)

Hab’ nichts, mich dran zu freuen,

    Bin dumm und ungestalt;

Ohn’ Mut und ohn’ Gewalt;

Mein Spotten, und mich scheuen

    Die Menschen, jung und alt;

    Bin weder warm noch kalt;

Hab’ nichts, mich dran zu freuen,

    Bin dumm und ungestalt;

Muß Stroh und Disteln käuen;

    Werd’ unter Säcken alt –

Ah, die Natur schuf mich im Grimme!

Sie gab mir nichts, als eine schöne Stimme.

Miért lennék vidám,

Buta s csúf vagyok én;

Merszem s erőm sincs ám;

Gúnyol, s utálva néz

Az agg meg az ifjú;

Nem jó se így, se úgy;

Miért lennék vidám,

Buta s csúf vagyok én;

Étkem szalma, bogáncs;

S vénné húz le a zsák –

Kit természet dühében formált!

Nem adván neki mást, csak a szép hangját.