Morgenstern, Christian: Egy szomorújáték tervvázlata (Entwurf zu einem Trauerspiele in Hungarian)

Ein Fluß, namens Elster,
besinnt sich auf seine wahre Gestalt
und fliegt eines Abends
einfach weg.

Ein Mann, namens Anton,
erblickt ihn auf seinem Acker und schießt
ihn mit seiner Flinte
einfach tot.

Das Tier, namens Elster,
bereut zu spät seine selbstische Tat
(denn – Wassersnot tritt
einfach ein).

Der Mann, namens Anton,
(und das ist leider kein Wunder) weiß
von seiner Mitschuld
einfach nichts.

Der Mann, namens Anton,
(und das versöhnt in einigem Maß)
verdurstet gleichwohl
einfach auch.

Egy Elster (Szarka) nevű folyó
elmereng az ő igazi mivoltán
és egy este se szó se beszéd
szárnyra kel.

Egy Anton nevű ember
észreveszi, amint az ő szántóján üldögél,
és flintájával se szó se beszéd
lelövi.

Az Elster (Szarka) nevű szárnyas állat
megbánja egoista tettét, de már késő
(mert már kitört a száraz-
ság).

Az Anton nevű ember
(ezen nincs mit csodálni), egyszerűen nem
tud a saját bűnrészességéről
semmit.

Az Anton nevű ember
(részéről ez bizonyos mértékig kiengesztelődés)
maga is szomjan
hal.
  
  
   
Ez a második bőr, amelyet Morgenstern erről a rókáról, illetve erről a szarkáról lehúz (de jól teszi; az elsőt lásd: „Nem minden patak farka tarka” címen), bizonyára azért, mert két ilyen nevű folyó is van: a Fehér Szarka és a Fekete Szarka, ám a drámavázlat egyesíti a két folyót.