Hebbel, Friedrich: Nyári kép (Sommerbild in Hungarian)

 Ich sah des Sommers letzte Rose stehn,

Sie war, als ob sie bluten könne, rot;

Da sprach ich schauernd im Vorübergehn:

„ So weit im Leben, ist zu nah am Tod!”

Es regte sich kein Hauch heißen Tag,

Nur leise strich ein weißer Schmetterling;

Doch, ob auch kaum die luft sein Flügelschlag

Bewegte, sie empfand es und verging.

Nyár utolsó rózsája pompázott,

Vértől duzzadt ilyen széppé talán,

Megdöbbentett az, ahogyan állt ott:

Teljes e lét, s mily közel a halál!

Fuvallat sem szállt, forró volt a nyár,

Pillangó szállt fel, kis, fehérke folt;

Ám alig rebbent a két apró szárny,

a lég elérte Rózsát, s vége volt.